boldogság, szia megint!

nem tudom, ez hogy lehetséges, de teljesen boldog, erős, és magabiztos vagyok, már rég voltam ennyire. így, most, mikor csak a végszót várom, meg hogy legyen már pasi, és mondja ki hogy ennyi, elég ironikus. de boldog vagyok. nagyon!

a függetlenség napja

reggel olyan hangulatom volt. Tudjátok, ilyen megyek, és hallgatom a zenét, ami ordít a fejemben, és nem érdekel, hogy rajtam kívül senki se hallja, de én tátogom a szöveget, kiabálós szájmozgással persze :D
Amúgy elég ironikus, hogy a legjobb barátjával beszélem ki a problémáimat a kapcsolatunkkal, és ő nem tud róla, nem? Ül a babérjain és kockul, de ha neki jólesik. Amúgy semmi baj, ths is the life, it won't be long now ;)

meg kell nézned. mert azt mondom!

A kondom el van vetve..hmm, elég érdekes cím. Kíváncsian figyelem a sorozat leírását, közben kortyolgatom a teám. Valami vígjátékot kéne nézni. Valami jót. Már kivégeztem az Odaátot, a Született feleségeket, a True Bloodot, és még megannyi jó sorozatot. Így hát új prédára lesve szemlélődtem, amint rábukkantam erre a kincsre. Megnéztem. ÉS néztem, és néztem, és néztem. Hihetetlenül jó! Bár sajna csak 20 perc egy epizód, így pár óra alatt kivégezhető. Én az első évadot már elpusztítottam, de ha jól tudom, jön a következőőő!
Röviden annyit, hogy egy egész család számára élvezhető sorozatot rejt a cím, humoros, kreatív, érdekes sztorival, nincs sablon. Egyedi, és ott a pont! Apámtól kezdve tesómig nézi mindenki, aki leül mellém. Illetve már nem, mert megnéztem :(
A főszereplő Tessa, és az apukája, George. Vagány, New York-i apa-lánya páros, és a kertvárosi marslakók közé történő beilleszkedésüket követhetjük nyomon. No, persze nem marslakók, csak érdekes világnézettel felruházott, buta és felszínes gazdagok. Bár ahogy nézzük, nem is olyan felszínes mindenki..A lényeg az, hogy ajánlom mindenkinek, mert remek sorozat!

szánkózás az alföldön. just reality!

akarok egy ordítós képet magamról. tegnap teljes idegbeteg voltam. de ki vagyok én? nem minősítem magam túl jóra, szóval legyek csak egy olcsó drog, amire rászokik az ember, és szüksége van rá. pont így is a jó. csak ebből nekem, szegény drognak érzelmi károsodása lesz maximum, bevétele semmi. most nyugodt vagyok, mosolygok, kissé fölényesen élem a helyzetet. kellek valakinek? majd tesz értem. Az, ha megserzel egy lányt, nem jelenti, hogy onnantól nem kell harcolnod azért, hogy megtartsd. Tenned kell érte. Nem csak ülni a gép előtt, 1, vagy éppen 60kmre tőlem. Nem fogok várni, vártam eleget. Sőt, az elmúlt 1 évben is csak vártam a csodára. De tenni fogok. Én leszek a csoda, ha másnak nem is, de magamnak. Megtanulok elégedett lenni azzal, amim van.

Az előző sorok alapján most egy öntelt ribanc képe rajzolódhatott ki. De csak egy dühlabda, makacssággal fűszerezett muffin, és odaégett pirítós keveréke volt. Meg sorozatmániásságé, és az érettségire készülés zavara. Rajzolni akarok, fogok, kéne. Én várom a sulit, tudom hogy gáz, de szeretem a tudást, mert a tudás hatalom. És az oroszlán szereti a hatalmat. Főleg azt a hatalmat, melyet kemény munkával érdemel ki. Ezért nem tartom sokra azt, akit csak az arca miatt tartanak nagyra, mert az arc nem minden. De tényleg. Azért nem kellett küzdeni, nem úgy mint a műveltségért. Lehet végül nem fogok kelleni senkinek, és elviselhetetlen leszek. De én mindig itt leszek magamnak. Éljen a skizofrénia! Van ilyen szó amúgy? :D

but i remember.

A reszelős férfihang fülemben csengett, miközben a szélvédőn át láttam, amint a táj már-már foltossá válik, amint elsuhant mellette. Ó, a gyönyörű Szlovák hegyek, a Magas Tátra, az a rengeteg fenyő. Szép, de ha nem tudod teljesen átadni magad az élménynek, mit ér? Mellettem a nő, akinek az életem köszönhetem, előttem pedig a férfi, aki ezzel a nővel együtt felnevelt. A szüleim. Igen, ők i veszekednek, már több mint 25 éve. De kibírták. Talán nem egymásnak teremtettek, de egymással élnek,egymást szeretek, már régóta. És az unokatesóm. Ő meg mint jámbor bárány, bámul ki a szélvédőn, néha meg apámra, szemében csodálattal, mert apám körülrajongta, és megmutatott neki mindent, amit egykor nekünk is ámulattal mutatott. De mi már másodsorba buktunk le. A fülhallgatón keresztül nem érzékelem a külső zajokat. Látom, amint ajkaik szavakat formálnak. Megint veszekednek. Szemeik szikrákat szórnak, kezükkel idegesen csapkodnak. De én csak ülök a sarokban, a saját kis világomban, agyamban rímek formálódnak, némelyiket még papírra is vetem az álomnaplómba. Ez vagyok én. A kolonc, akit nm kérnek, mégis megy, mert szüntelenül szeret. Nem tudja befolyásolni magát, és nem is akarja. A hang egyre erősebb, a szöveg is egyre fájdalmasabb, hiába is egy idegen nyelv. Fejemben a fordítás gyors és pontos. Az emlékek nem engednek felejteni, de ő biztos jobb, hiába akarlak hagyni..Nem tudsz. Valamit jól csinálhattam. Miért küldöd nekem ezt a számot? talán üzensz? Olyan érzés,mint felnézni a csillagos, égre, és azon gondolkodni, vajon ugyanezt látja az a bizonyos személy is? És vajon gondol-e rám? a szeretet nem akarat kérdése.Fátyolos színek veszik át a tarkák helyét, a Nap a látóhatár mögé bukik. Utastársaim lenyűgözve pillantanak ki az ablakon a csipkés hegytetőkre, melyek magukba fogadják a vörös éltetőnket egy újabb csendes éjjelre. Csak engem nem érdekel. Én meredten nézek előre, miközben a következő kanyarban könyörtelenül nekicsapódunk egy fenyőnek. Ő nem akart bántani minket, mi őt mégis bántottuk. De már egyedül vagyok, csak a csönd figyel. És én figyelem a csöndet, mert nekem dalokat mond el.

edge of life

kissé gyanakvó vagyok. de tudom hogy egészségtelen mértékben. csakhát inkább legyek felkészülve a pofáraesésre. de ha vele vagyok nem bírom abbahagyni a mosolygást, és ez jó, ugyebár? bár tipikusan olyan ember vagyok, akinek ha nincs problémája, akkor csinál magának. THIS IS ANNAA!

piszkos tizenhatos

nem akarom. és főleg azért, mert az elmúlt 1 év, nem volt a legfényesebb, korántsem, és mind a saját hülyeségeim miatt. természetesen van, aki emlékeztet rá, mennyi mindent elbasztam. ezt a kis jegyzetet is köszönhetem neki. won't let me go..i hope, time will help us.