2010. augusztus 2., hétfő

ő elment, és maradok

Vaníliám, és édes drága szőrös vanília fagyi gombócom a mai nap reggelén már élettelen gombóckaként feküdt alvóhelyén, de még így is, hogy 2 és fél évig vidáman éltünk együtt, nem hagyott mást hátra, csak a szomorúságot. Tegnap megharapta unokabátyám, lehet az ő vérétől halt meg, elvégre ki tudja, mi van Viktorban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése