mosolygós március decemberben.

a március megjött a faluba :)) mellesleg búék!

bonyolult.

ki? hát ÉN :D muszáj nevetnem magamon, mert ha nem, akkor muszáj sírnom. a fejemre kéne tetoválni, hogy lehetetlen és őrült, bár a szó megfelelő szinonímáit tekintve csak hülye vagyok vagy csak bonyolult. igen, még magamnak is túl bonyolult. árulhatnának hozzám kézikönyvet. rendelnék vagy tízezer példányt, mert tuti rongyosra használnám mind. de nem ecseteljük tovább. beszéljünk, vagyis hallgassunk arról, hogy bennem van a szilveszteri bugi. meg rohamaim vannak, próbálok maximálisan kedves lenni, meg érdeklődő, és szerintem szépen haladok ><

boldogabb karácsonyt!

nem tudom nem aszott asszonyként kezelni ezt az ünnepet, mert vagy felnőttem, vagy valami, mert már se a hangulatát, se a pozitív oldalát nem látom, és nem is érzem. de ilyen áron minek felnőni? a csodálatos dolgok már mind szürkék lesznek, és a gyermekként még oly' tág lehetőségek valójában csak apró McDonaldsos szendvicsdoboz méretűek. persze aztán meg csalódás csalódás hátán, és ami egykor kecsegtetően hangzott, később csak szlogen minőségben élvezhető. hallgass bakelitet, és játssz a matrjoska babáddal. élj a múltban! szerintem jobb.

várlak; tavasz!

ez most annyira én zene. olyan kis dombtetőn ülős, mélázós, de ugyanakkor a tengereket átszelő, lepkeháton repülős is. mintha egyszerre lennék a holdnak gyermeke, és egy éjjeli őrnek utolsó fegyverre. hasznos vagyok, de hasztalan keresnek a válaszokat melyeket elvesztek a fejemben. ez most, ez itt, ez igazán, én vagyok is meg nem is. csak őszintén, annamódin.! ((:

na és a mostoha őszinteség.

Nem érdekel

A nap fényesebben sütött,
Majd éjjel a hold árnyéka jött,
S a felhőkön teljesen átütött.
Érdekelt lettem miattad,
nem is szégyelltem magamat,
mert átvette rajtam a hatalmat.
Persze aztán jött egy fordulat,
Düh és bánat jött újjonan,
s nem tudtam mit miért mondtam.
Az út végéről visszanézni könnyű,
Most már nem árnyékol ború vagy derű,
Összetörni engem neked egyszerű.
Nem érdemlem azt mit kapok,
Mert tőled már aludni sem tudok.
Kitöltöd gondolataim, s egész napomat.
Hosszú volt a gombolyag, de fogy már a cérna,
s a végét majd egy gyufaláng égeti vissza...

remember.

Nincs vissza út

Elköltözött otthonról az aggastyán lakó,
Új lakhelyén a fal nem valami fakó.
Tömöttek a színek, de nehezen szokja,
Nincs egyetlen szokott csatorna.
Virágillat lengi be mostani lakhelyét,
November táján gyertyafényt is merít.
Esténként a holdfény ad neki fürdőt,
Minden apró padon hollópár dőzsöl.
Bár a virágot szépek, a tél azért eljön,
S a bús ködfátylon át egy új temetői kép jön.

egy kis általánosítás.

Hív Budapest

Megérett kebleden a boldogság almája,
Nem kígyó volt a leány aki azt elhozta,
Paradicsomod kapuján a nagyvilágba lépett,
Fejében rút harc dúlt és sokszor rosszat cselekedett,
Körülötte megannyi felhő szállt tova,
De a lánynak egyik sem lett igaz mentora.
Mindeközben az évszakok változtak,
S nem egy virág szirmai elhullottak.
Erdőszéli kis házban vert a lány tanyát,
Nem talált ott mást, csak egy idős asszonykát.
Harmatcsepp gyengédséggel őt fel is nevelte,
Így hát leánya szavai mind hálásan csengtek.
Szerencsét próbálni indult a kis ostoba,
de elnyelte a metropolisz bűzös pulzusa.

katyvaszvers.

Udvari titkok

Málladozó házfalak, mögötte megannyi ember,
Elől te csak a díszeket látod, a munka most tűnik el.
Kertünk végében apró koporsó,
benne van mind mi titkolt és való,
Majd ha hátadat aljas bánat görbíti,
lelkedbe a ráncokat villával vési,
Nézne a szemedbe, de nincs már a helyén,
mi lett veled ember, a világ tetején?!
Ásod árkod, temeted saját fiad,
apadna véred mely kezedtől fakad.
A másikig megy, de szemébe hazudsz,
karodat fogja, mégis haragra gyúl.
Hozzám te ne fordulj! Velem te ne beszélj!
Házadnak kapujában nem lesz több remény!

meggyötört versek 01.

íme, a következő néhány bejegyzésben legutóbbi versszerűségeim kapnak helyet :))

Egy beteg elme örök ragyogása

Hópelyhek szálldosnak a forró nyári estén,
Az utcán emberek sétálnak hazamenvén.
Testüket kevés ruha fedi, s a pelyhek olvadnak rajta,
Míg belülről hűvös érzés, az őszinteség mostoha.
Mardosó méregként bőrükön patak,
A sok eltitkolt szó most ki nem apad.
Ajkuk ég a vágytól, s egymásra néznek,
De ott szó nem száll, csak pihegő lehelet.
Mondd ki! Tedd meg! Szívedet keze nem öli meg.
Mert én melletted maradok, Télen és hóban,
Ha hívnak a galambok, hát töltött puskával.

Verselemzést nem nyújtok, de ha valaki kérvényezné, hát belemagyaráznék jópár dolgot!

egy évszak választ el

már negyedéve, de még mindig mintha csak tegnap lett volna.
mert nekem fényesebben sütött a nap, és sötétebbek voltak a felhők...
a legnehezebb persze magamnak megbocsájtani; ez nehéz feladat, még mindig...

mininovella

Kedves Tanár Úr! Itt a novellám; mininek mini, de több nem jutott eszembe az alapján a 2 perc alapján, de azért remélem megfelel! :))  ittittitt

Ott fenn...

"A felhők szalagként fonódtak egymásba,
S végül én lettem az éjjel pásztora.
Harang szava törte meg a csendet,
Szavaid halkan tovaremegtek."

sétálj csak a lombhullásban!

Most úgy érzem magam, mint egy virágos rét, ami alatt sötét és zavaros folyók vannak. de még hány évszak vár... még szerencse, hogy van egy kis rétlakó pokrócom, aki akármilyen zord is lesz az időjárás, napsütésben-fagyban is a helyén marad :)

gólya, gólya, október (:

holnap már 1 hónapja leszek középiskolás. hogy mennyiben is változott az életem, mennyiben változtam én? leginkább abban, hogy sokkal jobban átérzem a döntéseim súlyát :\ olyan nyugodt vagyok, nem is tudom, persze nem vagyok se melankolikus se semmi depressziós, csak egyszerűen nincs kedvem tombolni. pedig erre vannak a gimis évek. talán majd később. inkább nem vonok le elhamarkodott következtetéseket egy hónapnyi suli után. bár az meg kell mondjam, a francia nem az erősségem :D
itt a legutóbb írt verseim közül a legjobb :3

címnélküli vers (:
Szívednek ritmusa intett magához,
S enyém rögtön válaszra is hajlott,
Szívemből a remény nem akart kiveszni,
apró tüzét végül mégis én oltom ki.
Reménykedtem abban, hogy lehetek boldog,
Szerelemmel teli, vidám és nyitott,
Te megadtál mindent, amit akarhattam
,Én mégis eldobtam, szállni hagytam.
Bár tudnád most, mit is gondolok,
Összetört szívem mily' ritmusra dobog.
Lemondtál már rólam, azt hiszed ennyi,
De én nem adom fel, fogok még hinni.
Ha már nem veled, talán majd mással
,Lehet hogy nem egy igaz baráttal,
A sors majd eldönti, bár az én dolgom,
Lelkem és eszem más úton bolyong.
Ui.: ne képzeljen mögé senki se kerettörténetet, mert nincs! :D

és ennyi. ha már jobb nem lesz...

Hát na, most sok jóról nem igazán tudok beszámolni. A Mixátot társadalmilag szerettem, az osztály befogadott, de a család nekem fontosabb, így átmentem egerbe a dobóba, csakhogy elég városias környezet van, és a többiek is ilyenek. jó iskola, még szerencse hogy van régi ismerős, aki legalább foglalkozik velem, élek-e vagy halok...Volt egy kisebb betegszabim, mert szalmonella gyanús voltam/vagyok.. és a legrosszabb: Ma reggel meghalt Buci nevű kutyám, aki alig múlt 10 éves :\ életem nagy részében itt volt, így most nagyon hiányzik. még mindig ott fekszik mozdulatlanul az elpkerti bokor alatt, a kis zsemlyeszínével :"( bár még énekelne, mint régen. rip Buci 2001-2011

gimi.

nem rossz. de olyan honvágyam van h kb belehalok. nem bírom a kolit és kész. :\

hmm.

hát na. nekem is qvára fáj, de tévedni emberi dolog. főleg ha beleéled magad a tévképzetbe. most meg nyalogathatom a sebem, miközben még mindig újabb és újabb sebet ejt a hátamon...mikor gyúgyulok így ki ebből? amikor legutóbb hasonlóképpen megbántottam valakit, akkor nm voltam ennyire mélyen benne az egészben, de 1,5 év kellett ahhoz, hogy a szemébe tudjak nézni... most vajon mennyi kell?!

ilyen a szerelem.

Teljesnek érzed magad tőle. Nem bírsz mással foglalkozni. Boldog vagy. Nagyon. :) <3

új haaaj.

szőke ciklon lettem, de nekem tetszik :D

vége.és el is kezdődött [=

Hát, nagy nehezen lezártam 8 évig tartó tanulmányaimat az általánosban, és átiratkoztam ma Pásztóra. A ballagás után megemlíteném a bankettet, mert az valami fantasztikusan jó volt :) Lucámmal csomót táncoltunk, videóztunk. Azóta szinte napi szintem találkozok is Lucával, és ez odáig fajult, hogy szombaton felmentünk a T-Mobile kapcsolat koncertre, és így első sorból tomboltuk végig a csillag születik döntőseit, és Ke$hát :D Naaagyon jó eddig a nyár, és csak reménykedem, hogy ezek után jobb lehet, de rosszabb nem (: Kolis leszek Pásztón, oda kaptam emiatt egy csomó papírt, izgulok is, hogy fogom bírni a kolis életet. Hát, majd meglátjuk ezt is :) mostanában még a honfoglaló.hu szokott rendszeres része lenni napjaimnak. na, és kb ennyit nyaram első 1,01 hetéről xD

nagy vagyok!

hát igen. tudom hogy nem vagyok egy rendszeres blogíró de csak mert ritkán jut eszembe, és nincs mindig miről írnom. persze, történnek dolgok, de most ne írjak már le mindent :) Megvannak a tablóképek, szépen le van retusálva 2 anyajegyem, meg 347 pattanásom. ennek örülök azért. suliról annyit, hogy holnap angol vizsga, aztán csütörtökön tánc, az azutáni héten meg infó vizsga, majd osztályozó értekezlet, azutáni héten meg búcsúest, szerenád, és végre valahára ballagás. most volt egy kis grafikus sugallatom, úgy 3,45 perce. photoshopozni kéne, szépséges dizájnokat összedobni, csak az a baj, hogy valóban, a blogger nem épp a kreativitás szárnyalására van alakítva, de annyira nem baj. nyáron meg a programok a következők: elvileg júniusban unokatesómmal, meg a pocijában levő babájával majd elvileg megyek az oviba olvasni, meg segíteni, aztán jún.27 végre beiratkozás, aztán júniusban dinnyét árulok. augusztusban, elsejétől, vagyis a 15. életévem betöltésétől elvileg napi 4órát melózhatok szülői engedéllyel, szval lehet megyek anyának segíteni az öregek otthonában, de még nem biztos. valószínűleges nyári tervek: kicsit edzettebbé válni, felkészülni kolira,írni,olvasni,biciklizni,rengeteget fotózni, kutyát sétáltatni és lefogyasztani, mert dagadt,nyuszit elpasszolni,a két új picike tengerimalimat jól nevelni,az oxford könyvemet befejezni, a görcseimtől lehetőség szerint megszabadulni,rászokni a rendszerességre, ha lehet blogolásban is, bár tervezem hogy amennyire a kolis wifi engedi, véleményt fogok nyilvánítani a kolis életemről. ha még majd eszembe jut valami, azt leírom, de egyenlőre a mai terveim:a holnapi angol vizsgára felkészülni, és a két malackát szépen lefotózni. na pá*

plusz minusz életek

hát világ, megint sok minden történt. sajnos előző bejegyzésemre 3 napra nagypapám meghalt. :'( nagyon nehezen ment a feldolgozás, utána 1 hónapig kb bármikor elsírtam magam, ha eszembe jutott. nagyon hiányzik, most hogy írok róla, megint marni kezdi szememet a könny. ennek hatására újra írni kezdtem verseket, a Remény eklogák egy sorozata el is indult. aztán  beindult a keringőzési műsorok ideje, majd felvételizni jártam, hol egerbe, hol pestre, hol pásztóra. azóta már meg is kaptam az értesítőimet, persze pásztóról még nem, mivel elsőnek azt jelöltem meg. a tavasz valóban jelet adott magáról. örülök is neki, mert már nagyon hiányzott, hogy újra virágba boruljon minden, és a depressziós időszaknak vége legyen. persze barátkozás terén most sem állok jobban, a szadista nyulam még mindig él, vadabb mint volt. azóta megjavult a hintaágy a kertben, a biciklim negyvenszer romlott el és javult meg. sikerült néhány ember megint akarat nélkül megbántanom, pedig tényleg sajnálom, csak hát a ba*zott nagy szám, és hogy ilyen a természetem, minden besegít. sorozatmájszterkedésem az éterben nagyon beindult. odaát 6., szülifeli 7. évadját gyilkolom, meg na persze lájkolom, mert facebook. :)

palánta.

változom. de belülről. olyan kicsit mint valami belső fekély. vagyis annyira nem morbid, mert olyan, mintha a testem és a lelkem ezt elfogadná, de engem, az uralkodót, a birtokost nem hallgatnák meg. de mintha még énis belemennék. talán ez maga a tinédzserkor. olyan mintha egy kert lennék, és a füvet nem nyírnák. elvadulok. persze nem úgy, hogy hú, alkohol, buli,pia, cigi... de a hozzáállásom, a világnézetem, meg az ilyen bensőségesebb és komolyabb dolgok változnak. nem is csodálom, nagyon megerőltető ez a felvételi forgatag. az írásbeli, a 85 pontomra kifejezetten büszke vagyok, de például a szóbelim máris ütközik a keringőimmel, szóval máris a baj van, és én csak próbálok időt szakítani mindenre, de elég nehéz ennyi dologra koncentrálni egyszerre. a tavasz jönne már, az amire a legjobban vágyom most <3 zeneileg 3 nagyon szívemhez nőtt, jelenlegi favorit klippjeimet láthatjátok alább.
1. bocs, rihanna s&m klipjéről letiltott a youtube, de itt lenne :D
2.
3.