Boldog új évet mindenkinek!

Az év utolsó bejegyzése. Nagyjából sikerült megújítanom a kinézetet, de nekem nem tetszik annyira, szóval nem tudom még, mi hogy lesz. De mindenesetre most 2 ajánlást hoznék filmek terén. Lássuk:
Az életrevalók egy igaz történeten alapuló vicces dráma. Nagyon jó, és francia! Bár olyan személyeknek is tetszik, akiknek a tetszése meg nekem nem tetszik, már ha érti egyáltalán valaki, miről beszélek, mert már én sem, de nem baj! Szóval, ha érdekel titeket egy nevetéssel teli filmecsk, itt a youtube link. Kellemes nézelődést! ;)
http://www.youtube.com/watch?v=A4yklaW9Vl8
A Nathalie második élete szintén egy francia dráma, ami vígjáték is egyben. Hát igen, a kedvenc kategóriám. Röviden arról, hogyan álljunk talpra egy törés után egy tökidegen csúnya és furcsa svéd segítségével. Már nem csak az Abba, az Ikea, és a Roxette miatt szeretem a svédeket, hanem mert egy bárgyúképű, de hihetetlenül jólelkű fiuk elcsavarta kedvenc francia színésznőm, Audrey Tautou fejét is, akaratlanul. Én nevetve sírtam ezen a filmen, mert a lelkemig hatolt, de úgy igazán. Nézzétek meg, ajánlom!
előzetes: http://www.youtube.com/watch?v=U2GLv0Nubv8
teljes film: http://online-filmek.cc/go/film/39839
Sok sikert az estétekhez, és a következő évhez is! Bolond bloggeretek ölelést küld mindannyiótoknak! (:

érzem a tavaszt!

naaa, oolyan szépen sütkérezik a napocskaa, hogy én nagyon sok endorfinnal el vagyok látva most így :DDDD hát igen! tiszta boldogság vagyon lelkemben a vidám sugarak okán. boldogabb már csak akkor lehetnék, ha a kezemben tarthatnám az új fényképezőgépem! meg ha nem kéne verni az á betűt a billentyűzeten! Megkésve is, de Boldog Karácsonyt minden kedves idetévedőnek, és hithű olvasómnak! Kinek hogy telt az ünnep? Megkaptatok mindent, amire vágytatok? Remélem igen, és sok finomat is ettetek emellett! Én majd fel is töltöm a recepteket, amiket megcsináltam. Ja, és sok ötletadó blognak hála van új designtervem, szóval ha időm engedi, új kinézetet kap az oldal! Addig is aranyeső hulljon rátok..na jó, a mulatós zenét inkább felejtsétek! ;) És huhú, holnap fodrász! Alig várom.

várakozás a változásra

változni fog pár dolog, valahogy van egy ilyen érzésem. Nem a karácsonyra gondolok, az annyira nem érdekel, inkább az új évre, mintha felváltva lenne 1 jó és 1 rossz évem. Nem teljesen jók és rosszak persze, hiszen nincsen fekete és fehér, hanem van a szürke ötven árnyalata (nem a könyv! rossz az aki rosszra gondol xd) . minden árnyékolt, és nem feltétlen meghatározható. de igyekszem magamban, belül kezdeni a változtatásokat és így a külsőmre, és a környezetemre is hatással lehetek. nem akarok újévi fogadalmakat, mert úgysem tartanám be. de majd azért próbálkozom. inkább maradok a pozitív gondolkodásnál, meg a jó bevonzásának gyakorlatánál. és egy jó fényképről való álmodozásnál persze.kellemes készülődést! kívánok, hogy mindenki örüljön annak, amit kap, és a szeretteitek is örüljenek annak, amit tőletek kapnak. köszönöm hogy vagytok! ölelést küld zsiráfbloggeretek ;))

így képzelném a telet

"A fizika már a legkisebb mértékben sem kötötte le a figyelmemet. Mindinkább a friss hóval fedett háztetőkön időztek szemeim, mélyeket lélegeztem, mintha így érezhetném a ropogós hó illatát. Csak haladna már az idő. Kicsengettek, elsőként rángattam magamra a kabátomat, és a cuccomat magam után húzva ugráltam lefelé a lépcsőn. Az utolsó fokon majdnem fel is buktam, de már nem érdekelt. A portás valószínűleg hülyének nézett, mint mindig. Feltéptem az ajtót és kivetődtem a zsúfolt utcára. Ott egy pillanatra megálltam, behunytam a szemeimet, széttártam karjaimat, s átadtam magam az igazi télnek. Éreztem, ahogyan az apró pelyhecskék a kemény mínuszok miatt a hajamon láncba rendeződnek, arcomon pedig sírást idézve olvadtak patakká. Mosolyognom kellett, a nevetést és a forgást nehezen álltam meg örömömben. Abban a pillanatban valaki kuncogva karon ragadott, és megpörgetett. Két fordulat után az ő karjaiban kötöttem ki, boldog csókkal üdvözölt. Ugyanekkor az ajtón kilépett kedves kis társaságom minden tagja, s elindultunk így, együtt a menzára. Nem érdekelt, hogy mi lesz a kaja, mert ez a nap már tökéletes volt. Így, fizikástul is."
Gyatra, de ez jutott eszembe ;D álmodozni szabad, nem? XD

ha én bemegyek a könyvtárba...

én kedvelem Edgar Allan Poe-t, és az idézeteit. ja, és Agatha Christie-t is. a címre visszatérve azonban az a lényeg, hogy tegnap voltam 4 könyvtárban, és még ma is megyek egybe. nem vagyok beteg... "S nem mondtam már nektek, hogy amit ti őrületnek néztek, az csak érzékeim túlzott élessége?" Kivettem több igencsak szimpatikus könyvet, itt nem az Anyeginre gondolok. Kivettem, elolvasni nem fogom... De kivettem A viskó-t Wm. Paul Young-tól, mert Mamám ajánlotta, Alex Millertől a Lovesong-ot, mert megragadott a borítója (nem vagyok felszínes, csak ami szép, az szép), Lauren Kate-től a Fallen/Kitaszítva című könyvet, mert PIROSPÖTTYÖÖÖS! Ki fogtok nevetni, de elolvasom Kendare Blake Vérbe öltözött Anna című könyvét, mert a név kötelez. XDJoanne Harris Aludj kislány című művével is megküzdök majd, ha már angolul a Blueeyedboy nem jött össze. Ezen kívül Stacey O'Brien Wesley, kedvesem című történetét is el fogom olvasni, mert aranypöttyöös. !! Van még egy varróskönyvem, mivel szeretnék varrni egy sálat((:
"Nagyon hiszek a bolondokban; ezt hívják a barátaim önbizalomnak." Ezek mellett egyenlőre rengeteget tanulok, és álmodozok egy bizonyos...khm...fényképezőgépről:DDD Remélem, volt aki bedőlt..mert én igen.(?)
ui.: egyedi nézőpontjaim végett arra gondoltam, hogy ha meglesz a jó fényképezőgépem, olyan kritikákat írnék a könyvekhez, melyekhez általam készített képeket csatolnék arról, hogy én egyes részeket hogyan képzelek el..hmmm!

c'est moi!

ha írásra oly' mértékben sarkalló ötletem nem is akad, álmodni továbbra is álmodok. ez az eddig lejegyzett álmaim között kb a 160. Íme hát röviden.
Csokonai Vitéz Mihály egy perverz gyilkos volt. Megfojtott egy biztonsági őrnőt. A nőnek befeketedett a szeme alatt, aztán feltámadt, de addigra már Csokonai elmenekült. Én, mint jótevő, menekíteni kezdtem gyilkosa elől az immáron feltámadott hölgyet. Voltunk búcsúban, rejtegettem hotelszobában, ahova lövöldözött légpuskával Csokonai, s annak kivédésére én meg behúztam a redőnyt. Durva, mily kemény módszereim vannak. Végül már homokot is szórt be az ajtó alatt támadónk, akivel utolsó pillanataimban még golfmeccset játszottam az udvarunkban. Nem tudom ki győzött, mert közben felmentem Budapestre, egy Fogyatékosokért koszorúzásos ünnepségbe is belebotlottam, ott találkoztam egy osztálytársammal, majd később másik kettővel, kiknek igen abszurd piercingjeik voltak szintén abszurd helyeken.

Ez így röviden. Nem én találtam ki, az agyam termeli a majomságot.

Ja, és még mindig kijelenteném, hogy nem értem a hímnemű egyedek gondolkodást. Sokszor kapom azon magamat, hogy fintorogva meredek magam elé, és fejemet csóválva tárom szét karjaimat egy elégedetlen "Miért?" kérdés feltétele közben. Szóval, kedves ifjú, MIÉÉÉRT?!

neked írnod kell!

Bijbij sorait idézve kezdem eme megkésett bejegyzést. Sajnálatos hír, de nem volt időm írni tovább a krimiszerűségemet, de kaptam rá egy fontos embertől dicséretet, amiért rendkívül hálás vagyok. Bijbij is annyi erőt és, és még páran, csak a személyi jogaik védelmében nem írok már neveket. De hálás vagyok. Nagyon! A "nincs én" korszakom még nem ért véget, ha ez a mondat eszembe jut, még mindig elsírom magam. Másrészt amúgy is gyenge lelkemet régi ismerősök is gyötrik, nem tudom miért élvezetes engem kínozni. (?!) Ígérem, amint időm lesz, bővebben is írok.
Én igazából szeretem az embereket. Olyan őket megismerni,mint egy dimbes-dombos tájon menni. Először unalmasnak és egyformáknak tűnnek sokan, aztán jön pár meredekebb rész, meglepődsz, aztán megint kisimul a táj, s végén eléred a hegyet, megismered az igazi embereket, és felismered az értékeiket. Ismerni jó. Megismerni még jobb. Köszönöm hogy vagytok, akik vagytok, és hogy körülöttem vagytok.