szeszélyes gyengeség.

hát köszönöm. a felejtés bére. naaagyon is sok...már gyógyult betegnek kezdtem számítani, napi max 10-20 percet foglalkoztam vele (nade kérem, már haladtam kifelé belőle!!) . volt olyan, aki bár nem viszonozta, de én reménykedtem, hogy na majd csak lesz valami. hát mit vártam, majd velem? pff...de nem is ez idegesít igazán. egyetlen félreértelmezhető/félreértelmezhetetlen(?) mondatát olvbastam el, erre a kib*szott pulzusom dupla akkora lett, és egyből elkezdtem rímeket faragni. a vénám szépen lassan, csöndesen kiapadt, és ő egyetlen hülye mondattal újraindította. most egy héteg csak ő fog a fejemben járni, csak vele álmodok majd, úgyhogy elegem van! kínoz, direkt. ő szenved?!! a talp tollal való csikizése ehhez képest boldog álom...