a függetlenség napja

reggel olyan hangulatom volt. Tudjátok, ilyen megyek, és hallgatom a zenét, ami ordít a fejemben, és nem érdekel, hogy rajtam kívül senki se hallja, de én tátogom a szöveget, kiabálós szájmozgással persze :D
Amúgy elég ironikus, hogy a legjobb barátjával beszélem ki a problémáimat a kapcsolatunkkal, és ő nem tud róla, nem? Ül a babérjain és kockul, de ha neki jólesik. Amúgy semmi baj, ths is the life, it won't be long now ;)