Nincs vissza út
Elköltözött otthonról az aggastyán lakó,
Új lakhelyén a fal nem valami fakó.
Tömöttek a színek, de nehezen szokja,
Nincs egyetlen szokott csatorna.
Virágillat lengi be mostani lakhelyét,
November táján gyertyafényt is merít.
Esténként a holdfény ad neki fürdőt,
Minden apró padon hollópár dőzsöl.
Bár a virágot szépek, a tél azért eljön,
S a bús ködfátylon át egy új temetői kép jön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése