2012. december 14., péntek

c'est moi!

ha írásra oly' mértékben sarkalló ötletem nem is akad, álmodni továbbra is álmodok. ez az eddig lejegyzett álmaim között kb a 160. Íme hát röviden.
Csokonai Vitéz Mihály egy perverz gyilkos volt. Megfojtott egy biztonsági őrnőt. A nőnek befeketedett a szeme alatt, aztán feltámadt, de addigra már Csokonai elmenekült. Én, mint jótevő, menekíteni kezdtem gyilkosa elől az immáron feltámadott hölgyet. Voltunk búcsúban, rejtegettem hotelszobában, ahova lövöldözött légpuskával Csokonai, s annak kivédésére én meg behúztam a redőnyt. Durva, mily kemény módszereim vannak. Végül már homokot is szórt be az ajtó alatt támadónk, akivel utolsó pillanataimban még golfmeccset játszottam az udvarunkban. Nem tudom ki győzött, mert közben felmentem Budapestre, egy Fogyatékosokért koszorúzásos ünnepségbe is belebotlottam, ott találkoztam egy osztálytársammal, majd később másik kettővel, kiknek igen abszurd piercingjeik voltak szintén abszurd helyeken.
Ez így röviden. Nem én találtam ki, az agyam termeli a majomságot.
Ja, és még mindig kijelenteném, hogy nem értem a hímnemű egyedek gondolkodást. Sokszor kapom azon magamat, hogy fintorogva meredek magam elé, és fejemet csóválva tárom szét karjaimat egy elégedetlen "Miért?" kérdés feltétele közben. Szóval, kedves ifjú, MIÉÉÉRT?!

2 megjegyzés:

  1. a te álmaid.... xDD ki kéne adni könyv formájában :D és a könyvön 18-as karika lenne xd

    VálaszTörlés