és tartuffe? szegény!

Idegességtől remegve végighúzom ujjaim a lapokon, melyekre a szavakat inkább véste, mint írta. Boldogan adta postára, küldte el nekem gondolatait. Benne remény, és szerelem. Annyira édes volt. Amikor befújta parfümmel, s a levél kinyitása után megcsapott a kellemes biztonság illata. Velem volt, ott volt nekem ő.
Most meg minden szaron veszekszünk?! nem akarok. annyira féltem elveszíteni. hjajj.
csak hogy valami vidámat is rakjak ide. ezt a borzalmat nézzétek és hallgassátok!