2012. szeptember 27., csütörtök

unpredictable plot

...még mindig ugyanaz a gombolyag,
madzagját, húzom, de nem szakad...
mellesleg miért van az, hogy úgy érzem, nem mindenki örül annak, hogy én próbálok boldog lenni?! néha teljesen egyedül érzem magam, depressziós fejjel meredek előre, de csak mert muszáj. és néha meg örülök, hogy nem mindig, de van amikor..ezt jól megmagyaráztam:D szóval van amikor tudok nevetni. és ennek örülök. úgy szeretnék megint mosolyogni. ha egy valamiben igaza volt, akkor abban, hogy a végére már tényleg nem mosolyogtam. nem volt rá okom.
kedves okok! hol vagytok? szükségem van rátok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése