lehetek még lentebb?

olyan szinten depressziós kezdek lenni, és kezd minden összeomlani a fejem fölött, hogy kb csak azért nem leszek öngyilkos, mert szerintem az megfutamodás, és gyenge vagyok hozzá. meg ha meghalok, legalább nemes célért haljak meg. de utálom ezt az egészet. az élet is annyira ronda, egyhangú, és nyomorult, gonosz, undorító, aljas, mocskos, kétszínű, talpnyaló, felszínes. néha tud színes lenni, meg boldog. de nem ma. és nem is holnap...