van jó is abban, hogy nem vagyok. megcsinálhatom az új ént. bár legszívesebben simán csak elköltöznék a föld másik felére, új életet kezdeni. de az az én nagy bajom, hogy problémákat generálok magamnak, meg szélsőséges és szalmaláng vagyok. reggel ki is borultam, alig bírtam abbahagyni a sírást. elég szar dolog 16 évesen rájönni, hogy a személyiségem nem alakult ki, nincs amihez ragaszkodnék, mert annyira félek a csalódástól és a megbántástól, hogy nem mertem kötni magam semmihez. a kolis rossz emlékek is szépen kiváltották azt, hogy fel kell nőnöm, és el kell szakadnom. hát annyira önálló lettem, hogy kb kaján meg vízen kívül szinte bármi nélkül el tudnék élni. komolyan. szóval most nekiállok, és felépítek szépen egy teljesen új Annát, aki nem omlik össze, azt csinálja, amit szeret, bár még nem tudom mi az, talál valamit, amiben igazán jó. elégedett és boldog lesz, nem mások, hanem saját maga miatt. megcsinűlom, erős vagyok. képes vagyok rá!remélem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése