2012. november 11., vasárnap

átmeneti nyugalmi állapot

ja, ilyen téli álomra készülés hangulatban telnek hátralévő perceim, napjaim, éveim életemből. amúgy borzasztó pesszimista vagyok, de mivel próbálom, igencsak erősen próbálom nem arra használni ezt a naplót, hogy panaszkodjak, ezért nem írom le. tudom hogy le szoktam, de ha mindig leírnám, napi 3 bejegyzés lenne, kb ugyanolyan tartalommal. az meg senkinek se jó.
szeretnék pár hülye dolgot megosztani veletek. veled naplóm, meg kb azzal a két eltévedt emberrel, akik elolvasnak.
- Szeretem tükörben nézni a világot. Nem magam, szoktak egoistáskodni, de azért nem ennyire, hogy nekiálljak tíz percig mosolyogni a tükörbe, hogy milyen szép is vagyok. Nem, csak 9ig szoktam! Uhh, poén matyi vagyok. Szóóóval, azért szeretem, ezt a bolondságot is csinálni, mivel ha már egyszer elkezdünk figyelni, és felfedezzük, mennyi mindent is lát a szemünk, és milyen színes is a világ, egy tükörben ez az egész olyan, mint drogozva mozizni (mintha tudnám az milyen, haha!); minden szín élénkségét, az egész világ csodálatosságát visszakapod, de teljes fordítottjában. És így minden karaktere is más. Mindig is imádtam tükörben nézni a szobám. Mintha egy másik lány szobája lett volna. Máshogy állnak a dolgok, talán nem csak a szobájában, de az életében is. Nem is én, tényleg ő, egy másik lány, nem szenvedő.
- Betegesen kakaómániás vagyok. Ennek köszönhetek kb plusz 5 kilót a súlyomban, (nem mint felesleg!) mivel a csontjaim olyan erősek, hogy nem hogy törésem nem volt, de a gerincem egy 2 méteres magasságból hátra érkezést is enyhe hajszálrepedésekkel kibírt. Bár az elvileg úgy történt, hogy nagypapám szelleme megfogott. Na, de ezt a misztikus család dolgot egy másik bejegyzésre tartogatom. Visszatérve a kakaóra; imádom. Nekem ez a drogom, nekem ez az az ital, amitől boldog és kiegyensúlyozott leszek. Az alkoholról szólva meg annyit, hogy az én családom se az ivásra van kitalálva, és a szervezetem se, egyrészt a szívritmuszavarom miatt, másrészt hogy én kb egy korty pálinkától képes vagyok órákat hányingerrel tölteni. 2 doboz sörhöz egy egész pizzát kell megennem, hogy életben maradjak, és még ezek után is képes vagyok fapofával ülni. Én ha akarok, mint egy kaméleon (nem csak ezt, sok minden mást is) , átveszem a jó hangulatot, és elvetemültebb vagyok egy részeg randalírozónál is. Nyáron például 1 kóla meg egy cappy után neki akartam állni buszmegállóra mászni, meg az úton leültünk jógázni hajnali 2kor. De ez is csak én vagyok, teljesen alapjáraton. Szóval ha te azt mondod, whiskey és heineken, én azt mondom nesquik és cappy! maximum a somersby, mert annak almaléíze van. :3
- Mignonvadász vagyok. Valamiért bolondulok ezért a sütiér, pedig rájöttem, hogy nem olyan jó, de én akkor is imádom.Egerben már feltérképeztem minden boltot mignon után, de vagy aránytalanul drága, vagy nincs. De többnyire nincs. Vagy épp nincs. A lényeg, hogy nekem való nincs.A puncsot se szeretem, de mignonban a puncsos a kedvencem. De ez olyan, hogy a csokit szeretem, de fagyiban utálom, a kókuszt meg csak fagyiban eszem meg. Vagyis amúgy ezek nem igazak. Mindent megeszek, csak a sóskafőzeléket és a májat nem. Meg amihez nincs kedvem. De ha elég ideig éheztetnek, higgyétek el, mindent megeszek...ezen a kettőn kívül.
Nem lett egy érdekfeszítő bejegyzés, de szeretek mások számára jelentéktelen dolgokról írni. Zsurnalisztikai értéke van.

2 megjegyzés: