furcsa környezet

Ma meglepetésként ért a felfedezés, hogy a blogom nem egy napló. Tudom, hogy hülye vagyok, hogy most esett le, hogy a napló egy rendszeresen vezetett, mély érzelmekkel, és valós véleménnyel átitatott irathalmaz. Ez meg nem. Ez egy üzenőfal egy bolondnak. Most is mit csinálok?
Eszeveszettem verem a billentyűzete, mellettem a biológia könyvem a gombáknál kinyitva, szegények bánatosan pislognak rám a 21. oldalról. Az angol könyvem még becsukva hever, mert nem is akaródzom kinyitni. Arról kéne írjak, hogy minálunk bolondak-e annyira az emberek, hogy beöltözzenek, és úgy végezzék a munkájukat a kis uniformisukban, mint az őrültek. Hát a környéken max a pap ilyen, de ő meg mozog. Ja, ma meg még el is vitt mamámhoz, szóval csöndben maradok. Fázom, de lusta vagyok felvenni egy pulcsit, inkább leírom még háromszor, hogy hűvös a konyhában, és fázok, fázok, fázok! Jajj, ez is én vagyok. Én-én.Sütni akartam kalácsot. Olyan kakaó-vaníliásat, mint amilyet elsőáldozáskor adnak a gyerekeknek. Utoljára akkor ettem, mikor én is erre a mamaboldogító dologra vetemedtem.Mit fogok enni holnap? Asszem van egy zacsi ropim! Királyság...Hát, mindenesetre ma egész kellemes napom volt, újjonan felfedeztem, hogy Parádon nem lehet úgy végigmennem, vagy akár 10 percet is egyhuzamban legyalogolnom, hogy ne találkoznék egy rokonnal, vagy ismerőssel. Elvégre ebben a faluban éltem kb 12 évig. Mert általános, meg Mama és a többi rokon. Szeretem őket, nagyon! Kéne valamit sütni, de már késő van és még nem tanultam, és olvasni is akarok. Nem tudom minek írok le minden hülyeséget. Ennyi erővel az álomnaplóm is vezethetném itt, csak hát azt téényleg cenzúrázni kellene, mert durva: Már vagy 5 hónapja aktívan vezetem, haladok is szépen. Napi egy a/5ös oldal betelik kb.- De ma ébresztettek, katyvasznak maradt csak meg. Változó, mire mennyire emlékszem. De értelme az nem volt. Minek nyavalygok, az én álmaimnak értelme még sose volt.Na, lusta zsiráf kijelentkezik. Bonsoir!